MonCHI blogja: Pályaszéli élmények a Buda Maratonon

E-mail  Nyomtatás
2008. május 02. péntek

2008.04.30 és 05.01.:

Egy kedves jó barátom megjegyezte, az elmúlt napokban teljesen megváltoztam, már csak azt nézem, milyen az idő, süt-e a nap, mehetek-e bringázni . Azt feleltem, a május biztosan ennek a jegyében fog telni, aztán meglátjuk, beleszeretek-e és eztán ettől leszek függő, vagy jöhetnek a vízi sportok a nyári melegben. Április utolsó napján napfényes időben indultunk fel a Normafára, de ismét jól eláztunk 

Felkészülés 30 nap alatt 0-ról a Szilvásvárad Maratonra: Karsai Mónika vagyok, tradicionális thai masszázs terapeuta, tanár, egészségfejlesztő tanácsadó. Biciklin nem ültem 12 éve, de most kitűztem magamnak egy célt, leszokom a dohányzásról a kerékpározás segítségével és végigtekerem a Szilvásvárad Maraton rövid távját.www.zerge.infoA következő 30 napban Karsai „Chi” Móni blogját olvashatjátok a velo.hu honlapon, aki a felkészülés örömeiről, nehézségeiről, tapasztalatokról, pszichológiai és élettani hatásokról és végül, de nem utolsó sorban a Szilvás Marci-ról számol majd be nekünk. Egyetlen dolgot kértem tőle, mindent írjon le, semmit se tartson magába, hadd lássuk, mi az ami egy dohányos „szívét nyomja”.



A május viszont jól kezdődött. Délelőtt tenisz, aztán masszázs. Éreztem végre a saját bőrömön, hogy miért választják gyakrabban az aktív sportolók az olajos masszázst. Bár nem éreztem izomlázat, mégis elindult egy folyamat az izomzatomban, pár nap alatt hihetetlenül kötöttek lettek.

Diavetítéshez kattints a képre

Diplomamunkám a thai masszázs és a rehabilitáció volt, addigi szakmai tapasztalataimra alapoztam. Sok sérült sportolót tettem helyre, ők később versenyeik előtt felkerestek és a thai masszázsra jellemző időnként fájdalmas nyújtásokkal megelőztük a sportbaleseteket. Már akkor felmerült bennem a gondolat, ki kellene dolgozni azt is, hogyan lehetne reformálni a rehabilitációt a thai masszázzsal. Most teljesülhet a vágyam, ugyanis felkért egy rehabilitációs szakon végzős hogy segítsek a diplomamunkájában.
Pont jól jött ez a verseny, így magam leszek az egyik kísérleti alany. Kiderült, hogy mégis van izomlázam! Miután még mindig félek a lejtőn lefelé, minden nap leszerelem az első kereket (egyre jobban megy, már nem kell hozzá segítség) és bevarázslom kis 206-osom csomagtartójába. Ettől bedurrant a deltaizmom rendesen. A hátam is fáj a görnyedéstől. A csajok további letapadásokat is találtak, majdnem könnyekre fakadtam miközben kimasszírozták.

Közben rávettem a szomszéd kabinban fekvő túlsúlyos barátomat, jöjjön velem tekerni, hiszen remek zsírégető, segíthetne nekem a felkészülésben és közben róla is leugrana pár kiló. Kiderült, ő is indult 5 éve egy montis maratonon, de darabokra törte magát lefelé száguldás közben (műteni is kellett), azóta szép lassan felszedett 30 kiló felesleget. Megegyeztünk, hegynek fel én tekerek elöl, lefelé pedig követem. Még mindig nem fél. Épp a lefelé száguldást szereti a legjobban.

Aztán kimentem a Hármashatár-hegyi repülőtérre megnézni, milyen egy verseny. Egy hatalmas majálisban találtam magam, még a kicsi gyerekek is bringával voltak. Nagyon megtetszett a légkör, a barátságos, családias hangulat. Ez egy egészen más közeg (akár más világnak is mondhatnám), mint amiben én élek. A nap szépen sütött, minden perfect volt.

ZergévelDiavetítéshez kattints a képre

A verseny már javában tartott, mire odaértem, de a hegyet látván, még nem hiszem, hogy végig tudtam volna tekerni. Helyette körbenéztem a felállított sátraknál, tovább ismerkedni a biciklis közeggel. Kiállított a Skarpea is, megnéztem a bringa „tesókat”. Ott volt Zerge, további tanácsokat adott. Meglátogattam az APKO Kft. SH+ sátrát, megköszöntem Kovács Barnabás cégtulajdonosnak az ajándék SH+ BIKE HELMET senior SPEEDY EXCLUSIVE FLOWER SILVER sisakot.

És szinte mindenki biciklis szerkóban volt. Jó volt ezt látni, így kezdem megszokni. Én is felvettem az új méregzöld SHIMANO biciklis szoknyámat, amibe tépőzárral lehet rögzíteni a már ismert shortot. Kényelmes, jó sok zsebe van, ebben komfortosabban érzem magam, mint az eddig tréningnadrág alá rejtett naciban. A bringás felsőt már megszoktam, de nagyon fáztam, így később felvettem rá a jó meleg polar pulcsimat. Mivel a biciklis táska tele van, vittem a görkoris oldaltáskámat, de tekerés közben kiderült, hogy teljesen alkalmatlan a bringázásra. Az enyhe emelkedőkkel sikerült megbirkóznom, lefelé is biztonságosabbnak érzem a terepen, mint a betonon. De még sokat kell edzenem a hegymenetre…

És a büdös bagó? Egyre kevesebb 


Móni blogjának támogatója a személyre szabott kerékpárok forgalmazója a Skarpea:
Diavetítéshez kattints a képre





Tetszett a cikk? Ossza meg ismerőseivel:



Kérjük, írja meg véleményét:

Vélemény írására csak a regisztrált felhasználóknak van lehetőségük. Amennyiben hozzá szeretne szólni a cikkhez, kérjük regisztráljon, és jelentkezzen be.


Felhasználó név:
Jelszó:
  
Szöveg:
Kérjük írja ide a képen látható karaktereket:

Velo.hu bringamagazin.
Biciklis hírek, tesztek, felszerelések, túrák és apróhirdetések