Országuti

Dátum:	2008.04.28.
Jellemző tájegység:
Távolság:	0 Km
Magasságkülönbség:	0 m
Időtartam:	0 óra
A túra rövid leírása:	A nyár elején lehetőségünk nyílt egy kicsit fejleszteni állóképességünket a Horvátország déli csücskénél található Brac szigetén. Az itthoni kellemetlen 8-12 fokos hőmérséklet helyett várt minket a 25-30 fok, napsütés, pára, és nem is kicsi dombok. Na meg persze egy 7 órás autózás a kifogástalan minőségű de annál drágább autópályán. És itt nem a magyar utakra gondolok!
A túra pontról pontra:	Miért is mondom, hogy nem kicsi dombok? Ugyan a legmagasabb pont, a Vidova Gora is mindössze 780m magas, de minden út 0m-es magasságból a tenger partjáról indul. Igazából alapozó edzőtábor helyének nem is annyira alkalmas, hiszen a leglazább parti út is tetemes szintkülönbséggel kanyarog a dombok között. Ellenben intervall edzésekre, és erőfejlesztésre tökéletesen megfelel. Ami még nem hátrány, az a tavaszi időben nagyon gyér forgalom, ami nyáron is sokkal elviselhetőbb, mint a felkapottabb parti nyaralótelepek környékén! A sziget nem túlzottan lakott, és a települések is eléggé szétszórtan helyezkednek el. Így menet közben nem sok autóval találkoztunk, de arra azért számítsunk, hogy a kanyarokat Carlos Sainz rallye pilótát megszégyenítően veszik, és ez ráillik a robogótól a kőszállító kamion mindenre. Akkor nézzük csak hol is található ez a sziget. Budapesttől kb. 750 km-t kell autózni egészen Split-ig, ahonnan egy 50 perces kompút vár még ránk, melynek gyomra akár 100 gépjárművet is elnyel. Brac közép Dalmácia legnagyobb szigete. Hossza 40km, szélessége 13km. A komplett sziget lakossága mindössze 13 000 fő. A napsütéses órák száma évi 2700óra, tehát felhőt csak néha látni. A szigetet átjárta a történelem minden népe: illírek, rómaiak, gótok, bizánciak, neretvánok, majd végül a horvátok. Ennek ellenére igazán régi romokat, vagy történelmi ásatásokat nem találni a szigeten. A falvak kicsit olaszos stílusban épültek, jellemzőek a szűk utcácskák, és a nyugalom. De ahogy a hortobágyi juhász is mondta: ugyan mitől lennék nyugtalan itt? Nem fertőzte meg túlzottan a szigetet a civilizáció, mindenki a régi hagyományokat tiszteli, és nem a kapkodás jellemző a helyi őslakosokra. Persze az üdülőövezetek felszereltsége maximális, hotelek, apartmanok, felszerelve légkondival, medencével jacuzzival, teniszpályákkal, és ami még szem, szájnak ingere. Most szeretnék nektek néhány túraútvonalat ajánlani, melyekhez ötleteket Kovács Iván írása nyújtott, mely az interneten megtalálható. Amit tudni kell a szigeten való bringázásról: két lehetőség van. Vagy országútival, vagy montival vágsz neki az utaknak. Előbbi esetben érdemes jó minőségű gumikról, és jó fékekről gondoskodni, hiszen nekem 83km/h volt a max sebességem, és onnan meg is kell állni a hajtűkanyarok előtt. Ha az úttalan utakat választod, akkor valószínűleg a kalandokat is keresed egyben, mert a térkép nem, vagy nem pontosan jelöli az ösvényeket, és túristajelzés sincsen. Mivel azonban a sziget nem túl nagy kiterjedésű, ezért nincsen gáz, ha eltévedsz, mert max 2 óra alatt valamelyik parthoz érsz! Monti esetében mindenképpen jóminőségű összteleszkópos modellt ajánlanék, ballonos gumikkal. Mert két dolog jellemzi a hegyet: a nagy tempó, és a sziklák…mindenhol! Lássuk a medvét: minden út kiindulási pontja Supetar, és mi országútival voltunk. Supetar-Pucisca: Kipróbáltuk a „laza” partmenti utat. Folyamatosan hegyre föl, majd völgybe le, és ezt kb 20-szor. Egy idő után jön ki a szemed, mint a csigának. De a tenger gyönyörű vizének látványa mindenért kárpótol! A táv oda vissza kb 55km, de garantáltan nem kell esti mese az elalváshoz! Látnivalók a városokban túlzottan nincsennek, de érdemes megnézni Supetarban a Petrinovic mauzóleumot, a kikötőt, és a Szt. Péter templomot. Splitskában érdemes nem a fönti utat választani, hanem lemenni az alsó úton az öbölbe. Végül Puscica-ban nem szabad kihagyni a gyönyörű öblöt, a jachtkikötőt, és a szt Jeromos plébániatemplomot. Supetar-Milna-Nerezisca: Ez már egy kicsit komolyabb tekerés, szintén 55km-es távval, de már van benne egy komolyabb hosszabb emelkedő is. A festői kis Sutivan falucska után megkezdődik a hullámvasút, és egyre jönnek a kisebb-nagyobb dombok, amelyek a 30 fokos napsütésben erősen kiveszik az energiát. Vizet mindenképpen érdemes sokat vinni, mert közkutakat nem láttunk, és a kis boltok sem mindig vannak nyitva. Nekem 2 literrel mindig sikerült hazaérni. Az első komolyabb mászás Lozisca faluba történik, amit szó szerint a szakadék szélére építettek. Itt érdemes a szűk utcácskákat bebarangolni, vagy beülni egy sörre az egyik csendes kocsmába. Innen leszáguldatsz 60 körüli tempóval Milna-ba. A jachtkikötő az egyik fő látványosság, és a hajójavító telepet is érdemes megnézni, mert itt még láthatod élőben, hogyan készül a vitorlás hajó. Van itt egy kastély is, de sajna mi az ide vezető utcát nem leltük meg. Mivel Milna a végállomás, így a közel 10%-os lejtőn vissza kell másznod Lozisca-ba. A változatosság kedvéért innen is emelkedik az út elég merészen olyan 6-8km hosszan egészen Nerezisca-ig. Útba esik egy hatalmas kőfejtő, ahol embertelen méretű kőtömböket mozgatnak a gépek. Ideális fotótéma! Donji Humac-ban érdemes feltekerni a templomhoz, mert innen csodálatos a kilátás az alattunk elterülő völgyre. Innen egészen Supetarig a száguldásé a fő szerep. Csak győzz kanyarodni. A látvány magáért beszél! Előtted a tenger, a kővel szegélyezett kertek, az erdők, és te csak száguldassz lefelé… Supetar-Bol: Kb: 70km Itt az előző útvonal utolsó lejtőjén kezded a napot, ami bemelegítés nélkül nem egy leányálom! A felső szakasza 12%-os, így alaposan le fogsz izzadni. De amibe nem halsz bele, az erősít, és napról napra erősebb lehetsz a sok mászástól. Nerezisca faluban érdemes megnézni a főtéren található kápolna tetejéből kinövő fát. Nem mindennapi látvány! Ha még nem untad meg a mászást, és az Arany-fok-ot is látni akarod, akkor másznod kell türelmesen még 200m szintet felfelé, hogy utána elkezdődjön a majd fél órás száguldás a sziklafalban kanyargó szerpentinen egészen a tenger partján fekvő Bol településig. Érdemes ellátogatni a Dominikánus templomhoz, és persze a híres kavicsos földnyelvet sem hagyhatod ki, ami a sziget legnevezetesebb parti szakasza. Talán egyedül itt nem mélyül hirtelen több tíz méteres mélységbe a part. Ha kinapoztad magadat, és bevágtál pár óriásszendvicset a partmenti büfék egyikében, akkor jobb, ha lelkileg felkészülsz a csodás lejtő meghódításához, de immáron fölfelé! Fölértél a tetőre, és még mindig nem vagy eléggé fáradt? Akkor Nerezisca előtt fordulj jobbra, és száguldj le a Skrip nevű faluba, és nézd meg a főtéren található Cerinic kastély romjait, és a temetőkert két templomát. És hogy a látvány párosuljon az élvezettel, innen is 10%-os lejtőn vezet le az út a partra. Innen már csak pár kilométer, és élvezheted a szauna, és a jakuzzi jótékony hatását. Blaca: A legnehezebb utat akkor járhatod be, ha meg akarod nézni a szakadék falába épített több évszázados remetelakot Blaca-ban. Már ismerősként köszöntöd a Nerezisca-ba vezető 12%-os emelkedőt, majd tovább fel a szerpentinen addig a kereszteződésig, ahol a Vidova Gora-t jelzi a tábla. Azonban elsőre nem a legmagasabb pontra törsz, hanem a Blaca helyiség felé veszed az irányt. Érzékeny lelkű országútisok jobb, ha erre a napra egy montit bérelnek, mert hamarosan elfogy a betonút, és 10km-t köves földúton kell menned. Mi simán bevállaltuk, és még a Michelin Pro Race versenyguminak sem lett baja az ösvénytől. Amikor eléred az út végét, egy tábla jelzi, hogy irány a szakadék. Vagy itt hagyod a bringát, és a fél órás gyaloglásra egyedül indulsz, vagy hátadra veszed a lovat, és lecipeled. Itt csorgott a nyálam egy freeride gépért, mert azzal bevállaltam volna a sziklás lefelét. De a fáradtság nagyon megéri, mert csodálatos sziklafalak között vezet az út, fura alakú fák lombjai alatt. Ez jó 150m szintet jelent a tenger felé, ami azt jelenti, hogy ugyanezt vissza is kell másznod! De érdemes a kolostorban megtekinteni a múzeumot, és elidőzni egy kicsit a látvány bámulásával. Ha visszakapaszkodtál a szurdok tetejére, akkor irány vissza a földúton egészen a betonos kereszteződésig, majd jobbra fordulva kiélheted perverz vágyaidat egy nagy mászással a Vidova Gorára. Onnan ellátsz egészen Hvar szigetéig, páramentes időben akár Olaszországig is! Ha ez megvolt, akkor már csak a NAGY downhill marad hátra Supetarig. Remélem sikerült felkelteni az érdeklődésedet a sziget szépségei, és valljuk be nehézségei iránt! Ellenben felejthetetlen napokat tölthetsz el kerékpározással, edzéssel, vagy akár napozással is!

Kérjük, írja meg véleményét:

Vélemény írására csak a regisztrált felhasználóknak van lehetőségük. Amennyiben hozzá szeretne szólni a cikkhez, kérjük regisztráljon, és jelentkezzen be.

Felhasználó név:	Szöveg:
Jelszó:
Kérjük írja ide a képen látható karaktereket:

Eddig hozzáfűzött kommentek:

	2009.04.17. 17:09
Mindennel gyetértek. Tavaly hasonló időpontban Pag sziget környékén edzettünk egy hétig a cimborámmal. Csodás környék és ilyen tájt még gyér az autós forgalom. Több tízpercet mentünk a tengerparti úton anélkül, hogy autóval találkoztunk volna. Fantasztikus útminőség és a táj... Íme néhány kép is: http://www.csorbagabor.hu/gallery/gallery_album.php?id=21