Csak beköszöntött a hideg, emiatt sokan hordanak sapkát sisak helyett. Sokan persze egyáltalán nem hordanak sisakot, mert "őket nem éri baleset, vigyáznak." Vajon igazuk van? Kezdenek síkossá válni az utak, lassulnak a reflexek, romlanak a látási viszonyok, szóval veszélyesebb ilyenkor tekerni.
Én minden bringázáshoz fölveszem, nem tudom elképzelni, hogy ne hordjam. A lányom, feleségem is fölveszi, pedig ők amatőrebbek az amatőrnél.
Azok az ellenérvek, hogy "nehéz, drága, kényelmetlen, meleg, hülyén néz ki, nincs rám való, tönkremegy a frizurám" szerintem baromságok.
Nehéz: persze, 250 gramm fejen viselve sok. Egy gézturbán mennyire nehéz?
Drága: persze... Már 8000 forintért is lehet kapni sisakot, ami rendes védelmet nyújt. Ez 2-3 éven át biztosan rendesen működik, és ha leosztom csak 24 hónappal, akkor havi 333 forintot megér a fejem védelme. Ezzel szemben egy temetés 250000 - igaz, azt nem te fizeted...
Kényelmetlen: a nyakmerevítő vagy nejlonzsák jobb?
Meleg: télen ez nem baj:) Egy komolyabb, 12000 forintnál drágább sisak már elég rendesen szellőzik.
Hülyén néz ki: ez jobb?
Diavetítéshez kattints a képre
Nincs rám való: alig 50-60 fajta sisakot lehet nálunk kapni.
Tönkremegy a frizurám: lásd a fenti képet...
Egy kis statisztika: 23000 koponyasérülésből 12000 halálos.
Ez majdnem a fele. Vagyis ha baj van, és fejre esel, dőlsz, tompítasz, stb. akkor kb. 50 % esélyed van arra, hogy meghalj. Vagy hülye maradj. Szerintem érdemes javítani az esélyeket!
Hogy ne csak az én érveim legyenek itt, kimásoltam pár ellene/mellette hozzászólást a netről:
„Nem tudom ki hogy van vele, de az életben egyszer is túl soknak tűnne, ha a doki azt mondaná az ágyam mellett a rokonoknak, hogy ha lett volna rajta bukó....
A mai sisakok ráadásul nagyon könnyűek, jól szellőznek és teljesen kényelmesek, nagy melegben menet közben jobban is szellőzik, mint egy zárt vászon sapka.
Mindenesetre a traumatológus ismerősöm használ bukót és szerintem ez sokat elmond.”
„Én is sisakellenes voltam, bringázáshoz most se hordom. Viszont tavaly robogóval 20-as sebességnél simán átestem egy elém vágó autó csomagtartója fölött, és az oldalamra érkeztem. Viszont a nyakam az érkezéskor nem tudta megtartani a fejem, az meg a halántékom tájékán a betonhoz koccant. Nem volt vészes az koppanás, a sisak is csak kissé kopott ott meg, de azért belegondolni is szar lett volna, hogy bringázásnál a halántékom koccan így földnek. Mert végülis egy ilyen balesetet simán szenvedhettem volna bringával is.”
(Ez azért érdekes: „...bringázáshoz most se hordom.” Pedig mehetett volna bringával is.)
„Nekem volt szerencsém megtapasztalni 3 (!!!) ismerősömnél a sisak nem használatot. Kettő azóta alulról szagolja. Nem mentek gyorsan, egyszerűen mindkettő a padkánál bukott és hozzáverte a fejét (40+ életkorral, szóval nem gyerekek).
A harmadik az Andrássyn csókolt meg egy parkolásgátló oszlopot. Nyílt koponya lett belőle, családot risztották, ha még élve akarják látni, akkor 1 órán belül legyenek a kórházban. 2 hét múlva kiengedték. A mellette lévő ágyon fekvő srác már nem volt ilyen szerencsés. Az is túlélte, de az ölébe csorgatja a nyálát élete végéig.
Szóval én inkább felveszem a sisakot. Nem leszek tőle se gyorsabb, se lassabb, még idétlenebb se. Pont fordítva látom: komolytalannak látom azokat akik nem veszik fel.”
„Nem vagyok hajlandó megdögleni azért, mert nem adták meg az elsőbbséget, vagy mert beletolnak az árokba. Sajnos a magyar közlekedési morál olyan, hogy kell a sisak.”
„Én nem azt mondom, hogy legyen kötelező, de nem bírom megérteni az ilyen "csak a bénákkal történik baleset, velem nem mert profi vagyok" típusú embereket. A baleset lényege, hogy az egyéntől függetlenül következik be, és nem kikerülhető. Meg érdekes még ez a "velem még sosem történt ilyen, ergo nem is létezik a probléma" hozzáállás.”
"Én mégsem hordok sisakot. Odáig már eljutottam, hogy indokolt lenne, de odáig még nem, hogy több évtizednyi bicajozás közben berögződött szokásaimon túltegyem magam. De a gyerekeimet már sisakban fognak megtanulni biciklizni. A fejlődés időt igényel."
"Estél már bringával 35-40 körül? Én igen: sisakkal a fejemen egy kátyú miatt. Megrepedt a sisak! Szerinted mi lett volna ha nem lett volna sisakom?"
"Tulajdonképpen milyen szabadságban korlátoz a sisak?
Télen is korlátoz a sapka?
Ami meg a kerékpárút vs. autók közötti biciklizést illeti: minden statisztika azt mutatja, hogy kerékpárúton 10-szer veszélyesebb bringázni, mint az úttesten! Tehát éppenhogy a kerékpárúton való bringázáshoz kell jobban a sisak.
Annyira, de annyira szánalmas érv a sisakellenzőknél, hogy őket korlátozzák.
Pedig csak arról van szó, hogy nincs a kezükben se ismeret, se elképzelés arról, hogy milyenek lehetnek a baleseti statisztikák. Csak azért, mert MÉG nem láttak törött koponyát, mert MÉG nem estek fejre (szerencséjükre), mert a "csúnya állam már megint ugat" jeligével osztják az észt. Egy dolog viszont BIZTOS: az ritkábban fordul elő, hogy a sisakviselő attól szenved nagyobb sérülést, mert a fején volt. Fordítva már inkább igaz.
Sokan akik "sisak ellen voltak " és most már mellette lennének nem írhatnak ide. A túlvilágon nincs internet."
"Mindenki olyan sisakot tesz a fejére, amennyit a feje ér Neki. :) "
Nekem leginkább ez a mondat ragadta meg a figyelmemet: "Sokan, akik a sisak ellen voltak, és most már mellette lennének, nem írhatnak ide. A túlvilágon nincs internet."
Bizony, nagyon igaza van...
Én estem már el úgy, hogy emelkedőn fölfelé eltéptem a láncot, és emiatt zuhantam oldalra. A fejem pont a járdaszegélynek csattant. Ha nem lett volna rajtam sisak, ma nem írhatnék ide.
Tudom, mindenki profi, mindenki vigyáz magára. Én is vigyázok magamra. Mégis estem el síkos villamossínen 30-al, és csak a sisakon maradtak nyomai. (A szétszakadt kesztyű és kabát nem érdekes.)
Nyitották ki előttem az ajtót 45-nél úgy, hogy esélyem sem volt kikerülni. (Megelőzött 60-al, majd azonnal satufék, és az utas már szállt is ki.) Átestem az autón, a tarkóval/fejtetővel értem valahogy földet. A sisak megvédett.
Andrei Kivilev kőprofi volt. A Párizs-Nizza versenyen esett el 20-as sebességgel, belehalt. Annyi "haszon" volt belőle, hogy Vinokourov megnyerte a versenyt a barátja emlékére. Nem örömében sírt, a dobogón...
Fabio Casartelli is kőprofi volt. 22 évesen már Olimpiai Bajnoki címet tudhatott magának! Ahol bukott, ott a mai napig emléktábla van. Annyi "haszon" volt belőle, hogy két nap múlva Armstrong megnyerte azt a szakaszt, amit Casartelli szeretett volna. Nem látszott boldognak a győzelem ellenére sem...
Ha te buksz, nincs rajtad sisak, és belehalsz, vajon mi lesz a "haszon?" A család eladja a bringádat (ami maradt belőle)? Vagy a barátoknak nem kell téged szívességből versenyre vinni, a barátnődnek nem kell feladni a kulacsot? Végre más nyeri a táblahajrát? A feleséged nem lesz kénytelen nézni veled a Tourt, hogy "mikor indulnak már meg végre a hegyen?" Esetleg kevesebb mosószer fogy, mert nem mész már sarazni az erdőbe?
Én a sisakot ellenzők helyében elgondolkodnék ezeken.
Mielőtt valaki letámadna, hogy Józsibácsi és Marisnéni úgy sem fog sisakot fölvenni - nem róluk van szó. Rólad.
A lányom 3 éves kora kérdi, ha valakit sisak nélkül lát: Apa, a bácsin miért nincs sisak?
Valóban, miért nincs?
