BLOG A Kalóz

Időpont: 2012. február 13. hétfő 14:49
Szakág: Országúti

A Kalóz, vagyis Marco Pantani.

 

Diavetítéshez kattints a képre

Az utolsó kerékpáros, aki ugyanazon évben képes volt megnyerni a Girót és a Tourt.

Ő volt A hegyimenő aki szerette a Zoncolant és a Mortirolót.

Egy olyan kerékpáros, akit a rajongók szeretete a mennybe emelt és akit akarata a kerékpáros világ csúcsára juttatott.

Egy olyan kerékpáros, aki belehalt abba, hogy a sakálmédia nem hagyott neki egy nyugodt pillanatot, és hogy ennek hatására a rajongói elfordultak tőle. 

 

2004 február 14 óta nincs köztünk.

 

Pedig szinte meseszerű volt élete első része. Gyerekkorában anyja női bringájával elment a helyi fiúcsapat edzésére, és nemhogy leszakadt volna tőlük, de még a hegyen is elöl tudott maradni. 14 évesen megnyerte az első versenyét, majd a Giro 23 év alattiaknak rendezett versenyét ( a "Baby Girot") 1992-ben. Aztán 24 évesen a Carrera csapat leigazolja, és ő megnyeri a Giro 14 és 15-ik szakaszát.

Diavetítéshez kattints a képre

Összetettben megveri ugyan Induraint, de csak második lesz Berzin mögött. Sokan ma is azt mondják, hogy ha nem kellett volna segítenie Chiapuccit - aki a csapattársa volt - akkor nyerhetett volna. Abban az évben a Touron harmadik lett, Indurain és Ugrumov mögött, de övé a legjobb fiatalnak járó fehér trikó.

Aztán egy autóbaleset miatt az 1995-ös Girót ki kell hagynia, de a Touron ott van, és két szakaszon is diadalmaskodik, melyből az egyik a legendás Alpe D' Huez:

 

http://www.youtube.com/watch?v=CA8miJgU8l4

 

Ebben az évben a VB-n harmadik tudott lenni, Indurain és Olano mögött. Aztán az 1996-ban a Milano-Torino versenyen frontálisan ütközött egy autóval. A következmény: többszörös törés a bal sípcsonton, szárkapoccsonton, és szinte a teljes szezon kihagyására kényszerül. Hosszú hónapok telnek el fizikoterápiával, de Pantani felgyógyul. 

 

1997-ben egy új csapat, a Mercatone Uno mezében versenyzik. A Touron ismét megnyeri az Alpe D' Huezt (azóta is útvonalcsúcs!), majd két nappal később a Morzine hegyen is diadalmaskodik. Összetettben ismét harmadik. 

 

1998 az ő éve: megnyeri a Girót (Tonkov és Gerini mellette)

Diavetítéshez kattints a képre

és a Tourt is, két hegyi szakaszon diadalmaskodik mindkét versenyen. Legyőzi a Touron a fiatal Ullrichot, az 1997-es győztest, az új szupertehetséget.

Diavetítéshez kattints a képre

Csodás versenyzése feledteti a nézőkkel az előző évi Festina-botrányt, és olaszok százezreit vonzza a Tourra.

Egy jellemző kép róla: támadásban a hegyen, az ellenfelek kétségbeesve próbálnak utána menni:

Diavetítéshez kattints a képre

A világ a lábai előtt hever, és ő készül a következő évekre, a címvédésre. Azonban 1999-ben visszaléptetik a Girón a verseny vége előtt két nappal. Pedig szinte neki írták ki azt a versenyt, rengeteg hegyi befutó, rövid kronó. 4 szakaszon győz, de miután diadalmaskodik a Madonna Di Campiglión, visszaléptetik, mert a haematokritszintje 52%-os, a megengedett 50% helyett. Azt mondják az orvosok, hogy az egészsége érdekében két hétig nem kerékpározhat versenyen, pihennie kell. A városi legenda szerint azonban azért tiltották el, mert hatalmas előnye volt, és nem kellett volna már mennie a szakaszgyőzelmekért. (Ám ő nyert, hiszen az volt a filozófiája, hogy "Ha képes vagy megnyerni, tedd meg! Az emberek mindig azt várják, hogy vajon ki fog támadni a hegyeken? Én vagyok az, akire várnak!") A különféle szponzoroknak nem tetszett ez a filozófia, mert hagyhatott volna mást is sütkérezni a dicsőségben, pontosabban más logót is lehetett volna fotózni a dobogón... ezért odaszóltak az illetékeseknek, hogy csáklyázzák meg a Kalózt.

Az igazságot vélhetően sosem tudjuk meg, de talán itt kezdődött el a Kalóz lecsúszása. Szerintem jogosan úgy érezte, hogy hátba támadták. A média, aki istenítette az előző évben, most a sárba lökte, és csalónak kiáltotta ki. Pantani megsértődött, és egész évben nem versenyzett. (Pedig megnéztem volna, hogy mit tud egy feltüzelt, bizonyítani akaró Pantani a fiatal Armstrong ellen...)

 

2000:

Nincs igazán formában, de segíti Stefano Garzellit, hogy megnyerje a Girót. Garzelli fiatal volt, akárcsak akkor még Simoni, aki esélyes volt a végső győzelemre is. A Brianconra volt az utolsó hegyi befutó, ahol Pantani megmutatta, hogyan kell a csapattársért biciklizni: sorozatosan támadott, és Simoni minden alkalommal ment vele. Aztán amikor Garzelli megindult, azt már Gibo nem tudta átvenni, és Garzellinek sikerült annyi előnyt kiharcolnia, amennyivel - és a jobb időfutamával - meg tudta szerezni a Maglia Rosát. Aki látta azt a szakaszt, sosem fogja elfelejteni, igazi kerékpáros oktatófilm!

 

A Touron végre ott van a három nagy: Armstrong, Ullrich, Pantani. És ott a legendás hegy, a Mount Ventoux. Röviden annyi történt, hogy Armstrong átadta a szakaszgyőzelmet az olasznak, aki ezzel tért vissza igazán a karavánba. A valóság azonban kicsit más.

 

Diavetítéshez kattints a képre

Ezen a legendás hegyen a Kalóz megmutatta a kétkedőknek, hogy miért is az egyik legjobb hegyimenő a világon, és mitől is lesz valaki még életében legenda! Az utolsó 10 km-re Armstrong, Botero, Heras, Virenque, Beloki, Ullrich maradt ott, közöttük dőlt el a szakaszgyőzelem sorsa. Ullrich iszonyatos tempót megy a hegy aljában és közepén, emiatt Pantani leszakad, 30 másodperc a hátránya. Azonban tartja ezt a távolságot, nincs támadás, mindenki csak tempózik fölfelé. A kommentátorok között meg arról megy a polémia, hogy nincs támadás, bárcsak itt lenne Pantani, akkor ő megcsinálná. Pantani fölmegy, és megcsinálja! Megtámadja őket, mert ez volt az élete. És bár Armstrong átadja neki a szakaszgyőzelmet, de attól még ő nyerte meg az egyik legnehezebb hegyet, amit valaha kitaláltak a Tourra!

 

Akiket megvert azon a szakaszon:
Botero: pöttyös trikó és időfutam világbajnok
Heras: 3 Vuelta győzelem, hegyi szakaszgyőzelmek sora
Armstrong: 7 Tour, VB
Beloki: többszörös Tour dobogós
Virenque: 7 pöttyös trikó
Ullrich: 3 VB győzelem, Olimpia, Tour, Vuelta győzelem.

Bármelyiküket csak egyszer megverni is nagy dolognak számított volna, de a komplett sort… A videón már ledolgozta a fél perces hátrányát, felért a sorra, és a sorozatos lószokkal szétszedi őket. Jól látni, hogy a kanyar közepén is képes támadni:

 

http://www.youtube.com/watch?v=LNUfDWSK6Ao

 

 

http://www.youtube.com/watch?v=0CglnORnVd8&feature=related

 

 

A 15-ik szakaszon ismét ő ér elsőnek célba, a Courchevalt is meghódítja.

 

http://www.youtube.com/watch?v=FgioFYNI6zM

 

Megjön a kedve a versenyzéshez, és a következő hegyes szakaszon egyedül próbál menni már a szakasz elejétől, de a mezőny befogja az utolsó hegyen. Ő ismét megsértődik, és 15 perc hátránnyal, kényelmesen ér célba, később fel is adja a Tourt.

 

A száraz tények szerint Marco Pantani kerékpáros pályafutása: 36 profi győzelem, közte egy Giro, egy Tour. Azonban amikor megindult a hegyeken, félni lehetett tőle, olyan tempóra volt képes. Az igazi ereje mégsem ebben, hanem a ritmusváltásokban volt: a kegyetlen tempóból képes volt többször megindulni egészen addig, amíg az ellenfelek feladták, és oxigénért kapkodtak a hegyeken. Olyan erővel tudott megindulni, hogy bár a kanyarba befelé még az ellenfele mögött volt, de a kanyarból már előtte jött ki. Ez a kép jól visszaadja, hogy milyen hihetetlen sebességgel közlekedett a hegyeken:

Diavetítéshez kattints a képre

 

Mindig képes volt még egy kis erőt összegyűjteni, és támadni, mert a győzelemért hajtott mindig!

Meggyőződésem, ha 2003-ban, az utolsó Giróján Simoniék elengedik, talán még mindig köztünk lenne. Akkor úgy harcolt, mint régen, támadott, ameddig csak bírt. A 19-ik szakaszon többször próbálkozott:

Diavetítéshez kattints a képre

kétszer Frigo ment utána, harmadszorra Simoni fogta meg. Nem volt elég erős fizikailag, szemmel láthatóan rossz állapotban volt, képernyőn keresztül is látszott, hogy szenved. De a szíve vitte előre, a lelke nem engedte, hogy feladja! Bár utolérték, de az őrjöngő tifosik sorfala között hajtott át a célvonalon, egy perccel Simoni mögött. Addigra már óriási hátránya volt, túl volt egy komoly bukáson – percekig ült az út szélén, mire vissza tudott ülni a kerékpárra! - és önmagához képest kövér volt.

 

Művész volt, akit öröm volt nézni versenyzés közben. Hozzá képest a mai bajnokok közül Basso, Sastre, Evans csak egy iparos – igaz, a legjobbak a szakmában!, de akkor is csak iparosok.

 

Sajnos az igazi barátok, a stabil családi háttér hiánya, és a média állandó mocskolódása felőrölte őt.  Talán az lehetett a végső csapás számára, amikor tudatosult benne, hogy már nem ő az úr a hegyeken. Ismét a kábítószerhet menekült, és elveszítette a legnagyobb harcát. A Girón mai napig emlékeznek rá, minden hegyi szakaszon van kalózos zászló vagy felirat, a rajongóknak máig hiányzik. Ezt tavaly a Zoncolanon fotóztam:

Diavetítéshez kattints a képre

a Girón pedig hegycsúcsot neveztek el róla, illetve neki állít emléket a Memorial Pantani verseny is. Sokan hordanak még most is kendőt, amit ő hozott divatba, és van róla elnevezett kerékpármárka is. Az olasz állami tévé készített róla egy filmet - volt szerencsém megnézni - illetve DVD-k tucatjait adták ki róla, és Cesenaticóban a szülőhelyén szobrot állítottak neki.

Persze semmi sem hozza őt vissza közénk, de akik látták őt versenyezni, támadni, sosem felejtik el! A temetésén tízezrek emlékeztek rá:

Diavetítéshez kattints a képre

Ő már a felhők közül nézi a Girót, Tourt, és mikor látja a tempózgatást, az egymásra várást a hegyeken, végigfut rajta a gondolat: de meglószolnám őket…

 

Diavetítéshez kattints a képre

 




Kérjük, írja meg véleményét:

Vélemény írására csak a regisztrált felhasználóknak van lehetőségük. Amennyiben hozzá szeretne szólni a cikkhez, kérjük regisztráljon, és jelentkezzen be.


Felhasználó név:
Jelszó:
  
Szöveg:
Kérjük írja ide a képen látható karaktereket:

Eddig hozzáfűzött kommentek:

2012.02.19. 13:17
Köszönöm, nagyon tetszett!

2012.02.19. 11:57
Köszönjük Lajos!

2012.02.17. 13:36
2002 Giro/5. szakasz:
Aze az nem egy Tourmalet volt. Igen, valoban volt benne 8%-os resz, durvan 1 km-nyi. A tobbi inkabb 5.5% korul szor.
http://www.climbbybike.com/profile/Limone_Piemonte_Vernante_profile.gif

2012.02.16. 22:14
eddig is tudtuk , hogy Lajos ragyogóan ír. De ez most a legjobbak közül való volt.
Kár volt hogy elment. Szomorú is lettem amikor meghalt. De ma is amikor eltemettünk egy 7x-eres világcsúcstartó futót. Béke emlékükre. Felejthetetlenek.

2012.02.15. 22:40
Lajos, én köszönöm a választ és azt, hogy van valaki akinek a február 14. nem csak a valentin napot jelenti! Körbenéztem pár külföldi kerékpáros portálon, és meg kell mondjam, egyedül a La Gazzetta olasz nyelvű oldalán találtam pár sort, fotót, meg videót a szomorú évforduló alkalmából. Viszont idehaza találtam 1 másik bringás oldalt, ahol 1 hasonlóan tartalmas bejegyzés olvasható. Szerintem ezt is érdemes végigolvasni:

http://pedalkiraly.blog.nepsport.hu/archives/2012/02/14/8_eve_mar_-_Marco_Pantani_emlekere/



2012.02.15. 18:38
Big Mig:
Sajnos ez volt akkor - most sincs másként. Az előbb görgőzés közben néztem a 2002-es Giro 5-ik szakaszát. Pantani kapott 7 percet azon a szakaszon, ahol a vége egy 14 km-es hegy volt. Az utolsó 10 km 22 percükbe tellett, vagyis 29-es átlagot mentek egy 4-8%-os meredekségű hegyre! És nem 1-2 ember, hanem egy húszas csoport. És mégis, csak a legnagyobb sztárt bántották:(

Köszönöm az elismerő szavakat, jól esnek:)

2012.02.15. 09:29
Én miatta szerettem meg ezt a sportot!

2012.02.14. 22:40
Bár gyakran olvasgatom a kommenteket, nem nagyon szoktam írogatni. De ezúttal kénytelen vagyok, mert a Pantani rajongók máig népes és hű táborához tartozom és nagyon a magaménak érzem ezt az írást. Igazán köszönjük, Lajos!
Hihetetlen, de már 8 éve hogy itt hagyott bennünket "Il Pirata", a legenda! Nekem megvan a "Cycle sport" magazin 2004-es különszáma, amelyben 24 - fotókkal gazdagon illusztrált - oldalt szenteltek a kalóz emlékének. Tanulságos olvasmány, benne könyörtelen tényekkel az EPO korszakról, ill. a gyilkos médiáról. Mielőtt bárki megvádolna, hogy halálának évfordulóján is az EPO jut róla eszembe, sajnos konkrétan le van írva a cikkben, hogy gyakorlatilag szét EPO-zta magát (de hát ki nem, abban az időben), csakhogy ezt pontosan azokért tette akik imádták! Értünk, akik megőrültek a stílusáért! Én megbocsátom neki, mert tudom, semmilyen szertől senki nem lesz olyan briliáns hegyi menő amilyen ő volt! Pont a napokban néztem meg 1 videót az 1997-es Alpe D'Huez-i rekord szakaszról! Aki nem ismerte és nem látta őt versenyezni, annak azért , aki pedig hozzám hasonlóan imádta őt , annak azért kötelező megnézni:

http://www.youtube.com/watch?v=RYnCSSWgTKU

Istenem, bár csak ott lehettem volna!!!
Szóval számomra akkor is Pantani marad az örök kedvenc...
CIAO MARCO!
Nyugodj békében!

2012.02.14. 19:00
yossarian.cpt!

Köszönöm szépen!

2012.02.14. 18:47
azért én most kedvelem Evanst, szurkolok, h meg tudja ismételni. nagy volt, ahogy gyakorlatilag csapat nélkül egyedül összeszorított foggal küzdött. kiváló riportereink végig fikázták, miközben szisztematikusan megnyerte a tourt...

2012.02.14. 14:55
A végén még meg is könnyeztem a (jópofa) kép miatt is :)jk8p
Köszönjük Lajos, jó volt ezt olvasni!

2012.02.14. 13:07
Gagarin:
Torrenttel bányásztam le én is annak idején:
http://torrentz.eu/920343557d61a7e2b21d417cc0be2bf66d2032f6

http://www.monova.be/torrent/628817/Il_Pirata_-_Marco_Pantani%2C_%28DVBrip_-_XviD_-_Ita_Mp3%29tntvillage.scambioetico.org.html

2012.02.14. 09:24
Én azért szerettem, mert ő valóban támadott a hegyen, és nem csak ígérgetett, meg beszélt. Ő megcsinálta, nem beszélt róla. És ez nagyon hiányzik a mostani mezőnyből!
Mint ahogy hiányzik Heras, aki azonnal megindult, ha látta a másikon a megrogyás jeleit.
Hiányzik Armstrong, akinek a mentalitása követelte meg, hogy hatalmas előny birtokában is támadjon.
Hiányzik Simoni, aki a hegyeken vívta ki a győzelmeit.
De hiányzik Jimenez, Sastre, Aitor Gonzalez, Escartin, Vandenbrucke, Casagrande, Piepoli, Laiseka. Vagyis azok, akik támadó szellemben versenyeztek, és nem a nagy hegyekre vagy az időfutamra várva matekolták ki a versenyeket.

(Most, hogy "eltiltották" Contadort, remélem jobb lesz a Tour. Talán többen látnak esélyt, így nagyobb kedvük lesz versenyezni, és nem csak támaszkodnak a váltókarra, hanem használják is!
A Giron biztosan komolyabb menés lesz, mert Nibali és Scarponi tavaly közel hasonló erőt képviselt, most nem lesz ott olyan, aki sokkal jobb náluk.)

2012.02.13. 22:06
Legközelebb ha Giro-ra megyek, alaposabban fogok készülni, és viszek én is fekete kalóz-lobogót!

Kedvenc versenyzőm volt, nem kérdés. 2010-ben voltunk Cesenatico-ban, végigjártuk a szobortól kezdve, a Spazio Pantani-ig az emlékhelyeket. A temetőbe is "elzarándokoltunk", és ahogy Gergő barátom fogalmazta meg a ki nem mondott érzéseket a kripta "vendégkönyvébe" tett bejegyzésében:

"A Kalóz mindig velünk lesz a hegyekben!"

2012.02.13. 21:45
ez érdekes, amit írsz, mármint, hogy Lance átadta az első helyet. Én szerettem Lance-t, sokszor megnéztem azt a befutót, és tudom, hogy Armstrong azt nyilatkozta, hogy átadta, de a képek alapján nem érzem ezt... Pantani meg is sértődött ezen, és utána dühből nyerte a következő hegyit. aztán lehet tényleg átadta... amikor Basso-val zsíroztak le két szakaszt sokkal inkább lehetett érezni, hogy átadja, igaz azt előre megbeszélték... no mindegy, a lényeg, h nagyon hiányzik ilyen versenyző, többek között ezért rühellem Schleck-et, játsza az eszét, h tekinget vissza, közben meg menni nem tud...

2012.02.13. 20:53
Minden tiszteletem PANTANINAK Egyeniság volt élmény volt nézni KERLE


2012.02.13. 20:33
Kivételes versenyző volt ez nem is vitás.Viszont aki ismerte a stilusát az könnyen észrevehette hogy mindig alsó fogásban ment a legdurvább hegyre is.Ez mindig eszembe jut hiszen igy elvileg nehezebb a levegővétel hegymenetben.Na sebaj ő haladt igy is.Üdv

2012.02.13. 19:46
Nem tudja valaki, honnan lehetne letölteni az olasz TV által készített filmet? Már többször kerestem, de nem találtam.

2012.02.13. 17:27
Köszönjük Lajos, minden Pantani rajongó nevében!
Valóban minden idők egyik legjobb hegyi menője volt, ha talán nem a legjobb, és egy személyes élményt is szeretnék megosztani veletek, ami a Kalózhoz, és hozzánk köthető.
2001-es Giro d’Italia egyik befutója a szlovéniai Ljubljanában volt.
Tulajdonképpen ez volt az első Giro, amire kimentünk nézőként. Azóta már rendszeressé vált a dolog.
Értelemszerűen, mivel városi, sík befutó volt nem is számíthattunk arra, hogy látjuk a mezőnyben a Kalózt, amikor a célegyenesben beszáguldanak, de még is miatta mentünk ki. Egy lepedőre még „Pantani the King” feliratot is rajzoltunk, és ezzel meg egy magyar zászlóval sétálgattunk a városban. Persze, egy olasz riporter meg is talált minket, mert a zászlóról egyből hazája lobogójára asszociált, és azt hitte olaszok vagyunk.
A befutó után, ahogy szokták a rendezők, megnyitották a kordonokat, és be lehetett sétálni az eredményhirdetéshez, meg a boksz utcába. Rendben le is zajlott a győztes kihirdetése, fogalmam sincs ki nyert, pezsgő, ünneplés, ami ilyenkor megszokott. Ott tébláboltunk a tömegben, amikor hirtelen felbolydultak az emberek, és csak annyit hallottunk, hogy mindenki a Kalóz nevét kiabálja, Hihetetlen, de pont előttünk tolták ki a kerékpárján, gondolom a csapatbusz felé, és természetesen szurkolók hada vette körül, egy-egy autogrammért. Nekem csak annyi időm maradt, hogy egy rossz minőségű képet készítettem róla, persze akkor még nem digitálist. A nejemnek volt annyi szerencséje, hogy a hátát megérinthette, miközben kifelé haladt. Életre szóló élmény volt neki, hogy a nagy Pantanit meg tudta simogatni, és természetesen utána, amikor a formája hanyatlani kezdet, a baráti társaság egyértelműen a nejemre fogta a dolgot. Mint egy boszorkány, megbabonázta, és elszívta az erejét, mondták róla, és valami valóban lehetett a dologban, hiszen utána Ő évről-évre erősebb lett.
Félre téve a tréfát, nagy élmény volt mindannyiunk számára, hogy találkozhattunk azzal az ikonnal, akiért, Ljubjanába utaztunk, pedig nem is reméltük. Sokáig emlegettük még, bár sajnos a történet szomorú véget ért. Utána is volt még alkalmunk látni a Kalózt, egy hegyi befutó alkalmával, de sajnos ott már nem volt formában.
Nyugodjék békében!


Blog

« 2014. szeptember »
H K Sz Cs P Sz V
01020304050607
08091011121314
15161718192021
22232425262728
2930






Legaktívabb bloggerek






18. Fertő tó Kör 18. Fertő tó Kör
Távolság: 117 km
Szintkülönbség: 100 m
Nehézségi fok: 1
Tour de Bakony Tour de Bakony
Távolság: 70 km
Szintkülönbség: 450 m
Nehézségi fok: 7
Szezonzáró a Bükkben 2012. Szezonzáró a Bükkben 2012.
Távolság: 60 km
Szintkülönbség: 1300 m
Nehézségi fok: 6




Velo.hu bringamagazin.
Biciklis hírek, tesztek, felszerelések, túrák és apróhirdetések