A keresett kulcsszó: Peter Sagan

2020.01.06. - A szlovák kiválóság ráadásul éppen a január 26-i nyitószakaszon ünnepli harmincadik születésnapját.

2020.01.05. - A WorldTour csapatokat bemutató sorozatunk legújabb felvonásaként következzen a német Bora-hansgrohe sora.

2019.12.25. - 2020. szeptember 16-án, Zsolnán rajtol a jövő évi Szlovák Körverseny, ahonnan a város leghíresebb szülötte Peter Sagan sem hiányozhat.

2019.12.07. - Pontosan tíz évvel ezelőtt egy fiatal szlovák kerékpáros tűnt fel a Liquigas csapatának edzőtáborában, ám akkor a média még nem rá volt kíváncsi, sokkal inkább Ivan Basso és Franco Pellizotti vonzotta őket.

2019.10.21. - Napjaink egyik legkedveltebb országúti kerékpárosa, Peter Sagan sosem indult még a Giro d’Italia-n. A 2020-as, Magyarországról rajtoló útvonal óriási lehetőséget ad arra, hogy a szlovák világsztár rajongói a korábbinál sokkal kevesebb utazással láthassák őt egy háromhetes körversenyen.

2019.08.10. - Holland, olasz és ukrán sikerek az országúti Európa-bajnokság utánpótlás mezőnyversenyein Az időfutamokat követően a mezőnyversenyekkel folytatódott az országúti Európa-bajnokság a hollandiai Alkmaarban. Elsőként a junior lányok és fiúk valamint az U23-as hölgyek futamaira került sor. A junior lányokra mindössze 69 kilométer várt, szakadó esőben, ami nem könnyítette meg a dolgukat, ennek megfelelően rengeteg bukás történt. A győzelmet végül egy remekül indított támadás végén a holland Ilse Pluimers szerezte meg honfitársa Sofie van Rooijen és a francia Kristina Nenadovic előtt. A mezőny egyetlen magyar indulója Jordán Dorka közel hat perc hátránnyal a 69. helyen zárt. A junior fiúknál kisebb meglepetésre az ukrán Andrii Ponomar haladt át elsőként a célvonalon közel fél perces előnyt felépítve a második német Maurice Ballerstedt és a harmadik olasz Andrea Piccolo előtt. Bajorfi Ádám és Fábián Csongor sajnos nem tudta értékelhetően befejezni a futamot. Az U23-as hölgyeknél mondhatni érvényesült a papírforma, a bombaerős olasz csapatból Letizia Paternoster nyerte a bő tíz fős sprintet, a dobogó másik két fokára a lengyel Marta Lach és a holland Lonneke Uneken állhatott fel. Szabó Zsófia a futam egyetlen magyar indulója, nem tudta befejezni a versenyt.

2019.07.11. - Peter Sagan: ott kell lenni a végén és akkor jön a győzelem A szlovák Peter Sagan immáron pályafutása tizenkettedik Tour-szakaszgyőzelmét ünnepelhette, ezúttal Colmarban diadalmaskodva, ezzel belépve az örökranglista legjobb tizenöt kerékpárosa közzé, már ami a Tour etapsikereket illeti. Sagan Wout van Aert és Matteo Trentin előtt győzedelmeskedett. „Elég ideges nap volt, a végén azonban sikerült befejeznem a csapatom munkáját – így Sagan. - Köszönettel tartozom a társaimnak, örülök, hogy végre összejött a győzelem. Egész nap kontrolláltuk a versenyt, próbáltuk irányítania történéseket. Ott kell lenni a végén, és akkor jön a győzelem.”

2019.07.10. - A pontverseny éllovasa Peter Sagan (Bora-hansgrohe) nyerte a Francia Körverseny ötödik szakaszát, összetettben továbbra is Julian Alaphilippe (Deceuninck-Quick-Step) vezet.

2019.06.18. - Chris Froome már most a visszatérésen gondolkozik Az ötödik Tour de France győzelmére készülő Chris Froome (Team Ineos) a Criterium du Dauphiné egyenkénti időfutamát megelőzően járta be a Roanne környéki pályát, amikor hatalmasat bukott, minek következtében eltörte a combcsontját, jó néhány bordáját, de sérült a könyöke és a nyaka is. A balesetet követően mentőhelikopterrel szállították a St. Etienne-i kórházba, ahol több órás műtéten esett át. Az orvosok szerint hosszú rehabilitáció vár rá, de teljesen felépülhet és visszatérhet az élsporthoz. Csapata a Team Ineos nem sokkal később sajtóközleményt adott ki, melyben köszönetet mondtak a rajongóknak és az orvosoknak. „Ez egy hatalmas visszalépés számomra – nyilatkozta a közleményben Froome. – Már most a jövőre koncentrálok. Hosszú út áll előttem, arra fókuszálok, hogy a lehető legjobb formámban térhessek vissza.”

2019.05.13. - Továbbra is Peter Sagan Kalifornia királya A háromszoros világbajnok Peter Sagan (Bora-hansgrohe) tovább növelte győzelmei számát Kaliforniában, miután az idei verseny első szakasza is az ő sikerével ért véget. A szlovák kiválóság ezzel már pályafutása tizenhetedik etapgyőzelmét ünnepelhette a Kaliforniai Körön. A 2019-es, tizennegyedik Kaliforniai Körverseny egy 143 kilométeres szakasszal rajtolt el Sacramentóból, a mezőnyben először egy magyar versenyzővel, hisz a pro-kontinentális Team Novo Nordisk színeiben Kusztor Péter is rajthoz állt. A nap szökését Laurens De Vreese (Astana), Michael Schar (CCC Team), Charles Planet (Team Novo Nordisk) és Tyler Stites (USA) kvartettje alkotta, azonban két percnél messzebb nem jutottak. A főmezőnyt a sprinterek csapatai, a Dimension Data, a Deceuninck-Quick-Step és a Bora-hansgrohe kontrollálták. Mintegy húsz kilométerre a céltól megfogták az elmenést, így jöhettek a gyorslábúak sorai, a mezőnyhajrát végül Peter Sagan (Bora-hansgrohe) nyerte Travis McCabe (USA) és Maximilian Walscheid (Team Sunweb) előtt. Természetesen az első szakaszt követően összetettben is ugyanez a sorrend. „A csapat nagyszerűen dolgozott, nagyon örülök a sikernek, egyben gratulálok Pascal Ackermann a Girón aratott győzelméhez – nyilatkozta Sagan a szakaszt követő hivatalos sajtótájékoztatón. – Javul a formám, a Tour de France rajtja azonban még messze van. Koránt sem mindegy, hogy 140 kilométer után sprintelsz, vagy 200 kilométert kell előtte megtenned, így nem szabad összehasonlítani a két versenyt. Nálunk a sárga trikó, most ez a legfontosabb.” Kusztor Péter (Team Novo Nordisk) mindössze négy másodperc hátránnyal a 66. helyen a főmezőnyben zárt. A Kaliforniai Körverseny Rancho Cordova és South Lake Tahoe között egy 194 és fél kilométeres penzummal folytatódik.

2019.05.09. - Peter Sagan: az eredmények nem mesélnek el mindent Mindössze egyetlen győzelemmel rendelkezik a 2019-es szezonban a háromszoros világbajnok Peter Sagan, aki azt követően, hogy sem az Amstel Gold Race-t, sem pedig a La Felche Wallonne egynaposát sem fejezte be, úgy döntött, hogy az Ardennek záró klasszikusán a Liege-Bastogne-Liege viadalán már rajthoz sem áll. Sagan csapata a Bora-hansgrohe vezetőségével egyeztetve hozta meg döntését, néhány nap szünet után már a május eleji Kaliforniai Körversenyre kíván fókuszálni, ahol Daniel Oss és Maximilian Schachmann hathatós támogatásával igyekszik megszerezni tizenhatodik szakaszgyőzelmét. Sagan néhány napja egy szlovák napilapnak adott hosszabb interjút. „Az eredmények nem mesélnek el mindent – mondta a regnáló szlovák bajnok. – A tavaszi betegségemet követően egyszerűen gyengének éreztem magam. Idővel azonban ebben a formában is visszatértem versenyezni, hisz ilyen a kerékpársport, itt nem várnak meg, csak azért mert éppen nem vagy a legjobb erőben. Egy másfajta megközelítésből viszont így is harcban voltam a győzelemért a Milánó-Sanremón, a Flandriai Körversenyen és a Párizs-Roubaix-n is, így miért ne értékelhetném pozitívan a tavaszom? Imádom a Kaliforniai Körversenyt. Motiváltan érkezem, szeretném tovább növelni a szakaszgyőzelmeim számát. Ezt követően már a Tour de France-ra fogok összpontosítani, a cél természetesen egy újabb zöld trikó megszerzése.”

2019.05.07. - Raymond Poulidor: Mathieu van der Poel tehetségesebb, mint az apja és a nagyapja Az idei szezonban a sportág elitjébe végérvényesen is berobbanó Mathieu van der Porl igazi kerékpáros családból származik, hisz anyai nagyapja Raymond Poulidor nyolcszor zárt a Tour de France dobogóján, míg édesapja Adrie is kerékpárversenyző volt, nyert többek között Amstel Gold Race-t, Liege-Bastogne-Liege-t és Flandriai Körversenyt is. Poulidor a minap egy holland újság hasábjain nyilatkozott unokájáról, nem is akárhogyan. „Mathieu van der Poel tehetségesebb, mint az apja és a nagyapja – mondta a nyolcvanhárom esztendős Poulidor. – Remek géneket örökölt, de nem ez a legnagyobb erőssége, hanem az, hogy morálisan sokkal erősebb riválisainál. Már ilyen fiatalon bebizonyította, hogy több szakágban is megállja a helyét, legyen az cyclo-cross, országút vagy hegyikerékpározás. Biztos vagyok benne, hogy egy napon rajhoz áll majd a Francia Körversenyen és ott is eredményes lesz. Ám az is nyilvánvaló, hogy nem nagyon fogja elengedni a cross versenyeket, hisz imádja őket, és ez az, ami előreviszi.”

2019.04.25. - Julian Alaphilippe: elég nagy volt rajtam a nyomás, pláne az Amstel Gold Race-t követően Julian Alaphilippe megvédte címét a La Fleche Wallonne klasszikusán, ezzel folytatva fantasztikus 2019-es szereplését, már a kilencedik győzelmét szerezve. A Deceuninck-Quick-Step csapatának kerékpárosa éppen egy évvel ezelőtt aratta első igazi nagy tavaszi klasszikus győzelmet, most ellenben nem nagyon bízott abban, hogy elsőként haladhat át a célvonalon. „A tavalyi évben egy igazi bajnokot előztem meg Alejandro Valverde személyében, megerősítve azt, hogy talán számomra az egyik legjobban fekvő útvonal a Vallon Nyíl penzuma – mondta Alaphilippe a versenyt követő hivatalos sajtótájékoztatón. – Ezúttal elég nagy volt rajtam a nyomás, pláne az Amstel Gold Race során elszenvedett fiaskót követően. Sokkal nehezebbnek tűnt a verseny, mint egy évvel korábban, nem volt könnyű megnyerni. Próbáltam mindvégig koncentrált maradni. Az Amstel kudarca után maradt bennem egyfajta frusztráció, szerettem volna megmutatni.”

2019.04.24. - Kilövésre készen áll a 2019-es Vallon Nyíl A Fleche Wallonne viadalát a belga Les Sport nevezetű lap indította útjára az 1930-as évek derekán. A verseny első kiírására hosszú tervezgetést követően 1936-ban került sor. A mai nap már, mint az Ardennek második klasszikusa tekintünk rá, amely érdekességképpen mindig szerdán kerül megrendezésre. Hasonlóan kollégáihoz a Vallon Nyíl útvonala is rengeteget változott az évek folyamán. A kezdeti esztendőkben Tounai és Liege között 236 és 300 kilométer közötti távok vártak a kerekesekre, majd 1938-tól Mons, a II. Világháborút követően pedig Charleroi városai lettek a kiinduló állomások. 1974 és 1978 között Verviers szolgált rajtként illetőleg célként is. 1983-tól a befutó Huy települése. Az 1990-es évektől a viadal távja sohasem lépte át a 210 kilométeres álomhatárt. 2019-ben némi változtatást eszközölve Ans és Huy között 195 kilométer boldogítja a karavánt, amelynek végén a Muur du Huy gyilkos kaptatója tornyosul a maga 15 %-os, helyenként 26 %-os meredekségével. A legelső kiírást 1936-ban a belga Philemon Demeersman nyerte. Az évek során mindössze négy versenyző volt arra képes, hogy triplázzon; Marcel Kint (1943, 1944, 1945), Eddy Merckx (1967, 1970, 1972), Moreno Argentin (1990, 1991, 1994) és Davide Rebellin (2004, 2007, 2009). Alejandro Valverde (2006, 2014, 2015, 2016, 2017) ellenben 2017-es sikerével az egyetlen ötszörös bajnoknak mondhatja magát. 2018-ban Julian Alaphilippe (Quick-Step Floors) törte meg a spanyol hegemóniáját. Természetesen ezúttal is Julian Alaphilippe (Deceuninck-Quick-Step) a legnagyobb esélyes, pláne az Amstel Gold Race-en történtek után. Legfőbb kihívói természetesen a regnáló világbajnok Alejandro Valverde (Movistar) és az idei formákat elnézve talán Adam Yates (Mitchelton-Scott) lehetnek. Nem leírandó az Ardennekben rendre megtáltosodó Dan Martin (UAE Team Emirates) sem, de a favoritok között kell megemlíteni Jakob Fuglsang (Astana), Michal Kwiatkowski (Team Sky) és Maximilian Schachmann (Bora-hansgrohe) trióját is.

2019.04.10. - Patxi Vila: Peter Sagan idén nem találja a ritmust, ennek pedig mihamarabb meg kell találnunk az okát A háromszoros világbajnok Peter Sagan nem megy ugyan rosszul a 2019-es idényben, de messze van az elmúlt években megszokott formájától, amely az eredményein is látszik. A Bora-hansgrohe kiválósága sokak számára csalódást keltő teljesítményt nyújt a nagy tavaszi klasszikusokon, hisz legjobb eredménye messze az a negyedik hely, amit a Milánó-San Remón ért el. Példának okán, a Flandriai Körversenyen csak a tizenegyedik helyen zárt, a Gent-Wevelgemen pedig az első harmincba sem fért be. Persze a történethez hozzátartozik, hogy a Tirreno-Adriatico során egy vírusos gyomorrontás döntötte le a lábáról, melynek következtében öt napig nem is ült kerékpárra. „Hajszoljuk a jó eredményeket, de eddig elmaradnak, ennek az okát pedig meg kell vizsgálnunk – nyilatkozta Patxi Vila sportigazgató. – Peter Sagan idén nem találja a ritmust, ennek pedig mihamarabb meg kell találnunk az okát. Nincsenek rossz versenyei, hisz mindig ott van az élcsoportban, de az igazi áttörés hiányzik. Ebben biztos, hogy közrejátszik a betegsége is, melynek okán öt napig nem tudott edzeni. A Milánó-San Remo, a Flandriai Körverseny és a Párizs-Roubaix hármasa a tavasz legnagyobb célkitűzése, az eredmények pedig eddig csalódást keltőek.”

2019.04.05. - A Flandriai Körverseny történelme A Flandriai Körversenyt a kor szokásához híven egy újság hívta életre, hogy magát népszerűsítse, és ezzel példányszámot növeljen. A korai években azonban egyáltalán nem volt népszerű a viadal, alig akadtak indulok és nézők sem nagyon voltak. A fordulatot a II. Világháború után bevezetett Challenge Desgrange-Colombo versenysorozatba való bekerülés hozta. Innentől kezdve rohamosan nőtt a presztízse, mára már az öt legjelentősebb monumentum egyike. Ez a versenysorozat magában foglalta a Tour de France, a Giro d’Italia, a La Flèche Wallonne, a Milano-San Remo, a Párizs-Roubaix, a Giro di Lombardia, a Párizs-Brüsszel és a Párizs-Tours viadalait. A versenyeken elért helyezésekből év végén kihirdették a Challenge Desgrange-Colombo győztesét, mintegy a mai WordTourhoz hasonlóan. A Flandriai Körverseny szempontjából a legfontosabb, hogy időben ekkor vált el a Milánó-San Remótól, és innentől kezdve nem volt konkurenciája a naptárban elfoglalt helyét tekintve. Az embert és kerékpárt próbáló verseny azóta méltán az egyik legrangosabb az egynapos viadalok között. 2004-től kezdve megrendezik a női változatát is. Ami a győzteseket illeti Cyrille Van Hauwaert volt az első flandriai oroszlán. Ő volt az, akit először így neveztek, és akit korszakonként követtek az útódai. Az első utódja a sorozatban háromszor győzni tudó olasz legenda Fiorenzo Magni lett. A modern kor flandriai oroszlánja pedig Johan Museeuw, aki szintén háromszoros győztes és a verseny legkultikusabb alakja, hisz nyolcszor állhatott fel a dobogóra.

2019.03.24. - Julian Alaphilippe: a Milánó-San Remo megnyerése egy hatalmas fegyvertény a karrieremben A Deceuninck-Quick-Step csapata ebben az idényben is ott folytatja, ahol 2018-ban abbahagyta. A Milánó-San Remo megnyerésével, már idénybeli tizenkilencedik győzelmüket ünnepelhették, míg Julian Alaphilippe hetedszer emelhette a magasba a kezeit, két második és egy harmadik hely mellett. „Nagyon nehéz az érzéseimről beszélni, szenzációs megnyerni ezt a versenyt – mondta Alaphilippe a La Primavera díjátadóját megelőzően. – Furcsa ezt kimondani, de azért jöttem, hogy nyerjek. A csapat célja is egyértelműen a győzelem megszerzése volt, és ezt sikerült véghez vinnünk. Elég messziről indítottam meg a sprintet, de amikor körülnéztem megdöbbenve láttam, hogy senki sincs mellettem. Fantasztikus pillanat volt áthaladni a célvonalon, és az azt követő ünneplés a csapattársaimmal. A Milánó-San Remo megnyerése egy hatalmas fegyvertény a karrieremben. A Poggio volt ezúttal is a vízválasztó. Kértem a csapattársaim, hogy vigyenek előre, Tim Declercq hatalmasat dolgozott azért, hogy az első ötben kezdhessem meg az emelkedőt, de Stybar és Gilbert is végig engem védett. Amikor Trentin megindult, az egy picit megijesztett, hisz tudom, hogy mennyire erős. Nem engedtük el, így már csak várnom kellett a megfelelő pillanatra.” [[https://www.youtube.com/v/NECr3ZQL1Z4?fs=1&hl=hu_HU 560 315]] Julian Alaphilippe idén két szakaszt nyert a San Juani Körversenyen, egyet a Tour Colombián, kettőt a Tirreno-Adriaticon, mindemellett nyerte a Strade Bianche klasszikusát és most a Milánó-San Remo monumentumát is. A Poggio emelkedőjén negyvenhét másodpercig, 685 Wattot leadva támadott 42,2 kilométer/órás átlagsebességgel.

2019.03.12. - Az oldalszél volt a főszereplő a Párizs-Nizza második szakaszán is Egy az első etaphoz kísértetiesen hasonlító szakasszal folytatódott az idei Párizs-Nizza. A verseny második napján Les Bréviaires és Bellegarde között 163 és fél kilométer várta a karavánt. Damien Gaudin (Direct Energie), Nicolas Edet (Cofidis) és Alessandro De Marchi (CCC Team) triója próbálkozott a nap elején, ám ahogy fordult a szélirány, azonnal megváltoztak a körülmények, pillanatok alatt apró darabjaira hullott a főmezőny, káosz és bukások egész sora alakította a helyzetet. Szűk negyven kilométerrel a cél előtt már csak egy alig húsz fős sor tekert az élen, benne a sárga trikós Dylan Groenewegen (Jumbo-Visma), Nairo Quintana (Movistar) és Romain Bardet (AG2R La Mondiale) hármasával. A befutóhoz közeledve az első két csoport összezárt, ám Dylan Groenewegen (Jumbo-Visma) győzelmét ezúttal sem veszélyeztette semmi, mondhatni simán nyerte a szakaszt ötven kilométer/órás átlag feletti összteljesítménnyel. A második Ivan Garcia Cortina (Bahrain-Merida), míg a harmadik Philippe Gilbert (Deceuninck-Quick-Step) lett. A nap vesztese Rigoberto Uran (EF Education First) és Warren Barguil (Arkea-Samsic) kettőse volt, akik egy bukás következtében adták fel a versenyt. Összetettben továbbra is Groenewegen vezet, előnye tizenkét másodperc Michal Kwiatkowski (Sky) előtt. „A csapattársaim ezúttal is fantasztikus munkát végeztek – mondta Groenewegen, aki idén tizenhárom versenynap alatt már a negyedik győzelmét ünnepelhette. – Az utolsó métereken tökéletes helyzetbe hoztak. Vártam, ameddig csak lehetett, mire Trentin megindította a sprintet. Az ilyen szeles szakaszokon sokszor csak a szerencsén múlik, hogy melyik csoportban maradsz. Két győzelmet szereztem, vezetek összetettben, de holnap egy új kihívás vár ránk.” A Párizs-Nizza Cepoy és Moulines között egy 200 kilométeres, ugyancsak síknak mondható etappal folytatódik.

2019.01.27. - Elia Viviani nyerte a Cadel Evans Great Ocean Road Race egynaposát A 2019-es idény második WorldTour versenyén a Cadel Evans Great Ocean Road Race egynaposa várt a mezőnyre. Geelong környékén 164 kilométer volt a táv, a penzum végén négy alkalommal is abszolválva a Challambra Crescent 1,2 kilométer hosszú, átlag 8,4%-os emelkedőjét. Az éles rajtot követően szinte azonnal kialakult a nap szökése, melybe Nathan Elliott (KordaMentha Australia), Carter Turnbull (KordaMentha Australia) és Laurens De Vreese (Astana) keveredett bele. Az elmenés legnagyobb előnye négy és fél perc környékén tetőzött, miközben a főmezőnyt a Mitchelton-Scott csapata kontrollálta. Mintegy hatvan kilométerre a céltól Turnbull megadta magát az élen és visszacsorgott az üldözőkhöz. Az utolsó 16,6 kilométeres körpályára beérve De Vreese leszakította Elliottot miközben a főmezőnyből Nic Dlamini (Dimension Data) és Davide Ballerini (Astana) kettőse lépett el. Ballerini idővel utolérte csapattársát Dlamini ellenben megúszott. Az utolsó körre fordulva már csak Ballerini tekert az élen bő egyperces előnnyel, miközben a mezőny élén a Bora-hansgrohe vette át az irányítást a címvédő Jay McCarthy-nak dolgozva. A Challambra emelkedőjén megfogták az olaszt, így a mindent eldöntő utolsó tíz kilométernek együtt vágott neki a körülbelül hatvan főre fogyatkozó főmezőny. Luis Leon Sanchez (Astana) és Dylan van Baarle (Sky) próbálkoztak, ám végül sprint döntött, amit Elia Viviani (Deceuninck-Quick-Step) nyert meg Caleb Ewan (Lotto-Soudal) és Daryl Impey (Mitchelton-Scott) előtt.

2019.01.18. - Megszerezte ide első győzelmét Peter Sagan Nem kellett túl sokáig várni a háromszoros világbajnok Peter Sagan (Bora-hansgrohe) első idei győzelmére. Lobethal és Uraidla között 146,2 kilométer várta a kerekeseket a Tour Down Under harmadik szakaszán. A dimbes-dombos terep túlságosan is nehéznek bizonyult a vérbeli sprinterek számára, bár az etap lejtmenetben zárult. Már abból is gondolhattuk, hogy ezúttal nem a sprintereké lesz a főszerep, hogy Elia Viviani (Deceuninck-Quick-Step) kezdeményezte az első szökést, melybe rajta kívül még Nicholas Dlamini (Dimension Data), James Whelan (EF Education First), Nico Denz (AG2R La Mondiale), Manuele Boaro (Astana), Leo Vincent (Groupama-FDJ) és Michael Potter (UniSA-Australia) keveredett vele. A nap egyetlen kategorizált emelkedőjét Boaro nyerte, aki így feljött a hegyi összetett második helyére. A főmezőnyt eközben a sárga trikót védő CCC Team kontrollálta, melynek eredményeként a kellő időben meg is fogták az elmenést. A hajrában ugyanaz a forgatókönyv zajlott le, mint 2018-ban, Daryl Impey (Mitchelton-Scott) volt az első, aki indított, majd Peter Sagan (Bora-hansgrohe) nyerte meg a szakaszt Luis Leon Sanchez (Astana) és Impey előtt. Összetettben Patrick Bevin (CCC Team) megőrizte vezetését, előnye mindössze egyetlen másodperc Sagannal szemben. [[https://www.youtube.com/v/SmplLAJTLvg?fs=1&hl=hu_HU 560 315]] „Sanchez ezúttal jóval erősebb volt, mint tavaly ilyenkor, épp, hogy meg tudtam előzni a végén – így a célba érkezést követően Sagan. – Igazából az volt a nehéz, hogy az utolsó emelkedőn elől tudjak maradni. Nagyon örülök ennek a sikernek, köszönöm a csapattársaim egész napos munkáját. A győzelem az győzelem, úgyhogy elégedett vagyok.” A Tour Down Under negyedik szakasza Unley és Campbelltown között vezet 129,2 kilométeren, a végén egy nehezebb emelkedővel, de nem hegyi befutóval.