Bringaátvétel és az első tekerés

E-mail  Nyomtatás
2008. április 26. szombat

Előző este komoly bulizás volt, de mivel előre le volt egyeztetve a reggel fél 9-es bicikli átadás, nem volt mit tenni, le kellett küzdeni az álomkórt és a másnaposságot, felkaptam egy tréninget és menni kellett.

Egészen a régi Csepel Művekig, egy számomra (az igazi laikus) meglepő bringa boltba. Igazán komolyan veszik a dolgokat, a nem is gondoltam volna, hogy ennyire komolyan veszik mostanság a bringázást.

Komputerbe vitték a lemért adatokat, miután megmérték egy speciális, erre a célra kifejlesztett szerkezeten különféle testméreteimet (testmagasság, átlépési magasság, karhossz, vállszélesség, …). Megkérdezték, mik a terveim a kerékpárral. Mivel hegyen lakom és egy másik hegyen dolgozom és jelenleg nem tudom elképzelni, hogy a sportoláson kívül másra is használnék egy bringát, de a versenyen szeretnék a célba érni, ezért a városi felszereltséget mellőztük. Egy személyre szabott, fehér SCARPEA X750-es lett a korai kelés jutalma.

Az új kedvencem a Skarpea X750Diavetítéshez kattints a képre

Diavetítéshez kattints a képre Miután a járgány bekerült a csomagtartóba, utunk egy népszerű, Csalogány utcai bringaboltba (Bike Art Center) vezetett. Bringás Joe barátom ugyanis azt mondta, mielőtt elkezdeném a tekerést, szükségem lesz még pár dologra. Szőke nőként én csak azt néztem, mi tetszik. De szerencsémre profikkal volt dolgom és elmondták, mire kell figyelnem a színeken és fazonokon kívül. Így beszereztünk két nadrágot-egy rövidet és egy térd alá érőt (nekem az tetszett), két felsőt, zoknit, a nyereg alá szerelhető biciklis táskát (amibe egy általam még sosem látott kerékleszedő, gumijavító szett, pótbelső került, de belefér még a kocsikulcs, mobiltelefon, papírzsepi és még egy pici hely marad is). A vázra szerelt mini pumpát, cicás kulacsot (még menet közben is lehet inni belőle).

Aztán jött az első próba. A vicces, „pelenkás” nacit nem vettem fel, de még a kesztyűt sem. Gondoltam, minek. Egy jó barát felajánlotta a segítségét. Gyermekkoromban Kemping bringával kezdtem, amit szerettem a kontra miatt. Aztán később beszereztem egy montit, ami 21 sebességes volt, így azt sem tudtam, mit kezdjek az új, 3x9 sebességes váltóval. Egyedül nem ment volna.

Megkezdődött az ismerkedés a bicajjal. A Normafa parkolóban összeraktuk, majd tekertünk szépen a betonon. Valahogy nem éreztem magam biztonságban. A kilátóhoz fel sem mertem menni, mert közben rájöttem, félek a lejtőtől. Mindig látom az Istenhegyi úton lefelé száguldó bringásokat, de amikor itt volt a lehetőség, jól berezeltem. Aztán terepre mentünk. Miután a lánc miatt feltekertem a tréningnacit, sikerült jól összecsípnem magam a csalánosban, a cipőm tiszta sár lett, amikor megijedtem a dagonyásban, hogy elesek és letettem a lábam. De egy óra tekerés után azt gondoltam, nem is olyan nehéz, így elsőre. Persze, hegyről nem megyek le, de amikor felfelé tekerek, akkor érzem, ahogyan megmozgatja az egész hátsó felem (combok és fenék) a mozgás. Szóval női szemmel megvan az előnye. De valahogy le is kell menni, ha egyszer felmegy az ember. Szerencsére a jóbarát ismerte a terepet, így nem kellett szembenézni a félelmemmel.

Estére már nehezen ment az ülés, fájt a fenekem, főleg a csontoknál. A derekam is, de ezen a thai masszázs segített. És hát a kezem is, mégiscsak kell az a vicces kesztyű? A cigiről még nem sikerült leszoknom, mert utána nagyon jól esett a padon. A szívem viszont rendesen dobogott felfelé a terepen (állítólag ez is a légszomj jele).

Folytköv...

A Bringás Való Világ és Móni blogjának támogatója a személyre szabott kerékpárok forgalmazója a Skarpea:
Diavetítéshez kattints a képre




Tetszett a cikk? Ossza meg ismerőseivel:



Kérjük, írja meg véleményét:

Vélemény írására csak a regisztrált felhasználóknak van lehetőségük. Amennyiben hozzá szeretne szólni a cikkhez, kérjük regisztráljon, és jelentkezzen be.


Felhasználó név:
Jelszó:
  
Szöveg:
Kérjük írja ide a képen látható karaktereket:

Velo.hu bringamagazin.
Biciklis hírek, tesztek, felszerelések, túrák és apróhirdetések