Giro d'Italia 2022

2022. május 06. péntek

Külföld / Országúti

2021. november 3-án mutatták be a 2022-es Giro d'Italia magyarországi szakaszainak útvonalát. A körverseny első három etapját rendezheti hazánk, 2022. május 6-7-8-án, és persze ezen kívül a csapatbemutatót is. Az útvonal a fővárost és a nyugati országrészt érinti, melynek elsősorban logisztikai okai vannak.

A pénteki napon egy 195 kilométeres mezőnyszakasszal mutatkozik be a Giro mezőnye Magyarországnak. A versenyzők a Hősök teréről indulnak, majd Székesfehérvár és Esztergom érintése után érkeznek meg Visegrádra, ahol emelkedős befutó vár rájuk.

Szombaton Budapesten egy 9,2 kilométeres egyenkénti időfutammal folytatódik a verseny, a kerekesek ugyancsak a Hősök teréről rajtolnak, majd a budai oldalon tekernek fel a Várba, aztán innen tovább a befutóhoz, a Halászbástya közelébe. Ez a szakasz nagyon hasonlít a 2019-es Giro nyitó időfutamához, amikor is Bolognában, egy sík belvárosi kanyargás után a végén emelkedőn zárult a kronó.

Diavetítéshez kattints a képre

A vasárnapi napon, a péntekihez hasonlóan egy viszonylag hosszú, 201 kilométeres szakasz következik. A rajt Kaposváron lesz, ahonnan Nagykanizsa, Badacsony és Tihany érintésével, főként a Balatonra fókuszálva halad majd a karaván, a befutónak az etap végén Balatonfüred ad otthont.

Az első hegyi befutóra nem kell túlságosan sokat várni, a negyedik szakasz során, tehát rögtön az első pihenőnapot követően Avolából indulva az Etnán, közel kétezer méter magasan, Rifigio Sapienzánál lesz a cél. Legutóbb 2017-ben volt itt befutó, akkor hazaért a szökés, a szlovén Jan Polanc diadalmaskodott.

Az ötödik szakasz Catania és Messina között halad, s a Portella Mandrazzi második kategóriás emelkedője ellenére valószínűsíthetően a sprintereknek kedvezhet, hisz a hegyi hajrát követően lényegében hetven kilométernyi sík vezet Vincenzo Nibali szülővárosáig.

Másnap Palmi és Scalea között már Reggio Calabria tartománya fogadja a mezőnyt, melyet mindössze egyetlen könnyebb negyedik kategóriás emelkedő hátráltat, így borítékolható a mezőnyhajrá.

A hetedik etap Diamante és Potenza között vezet, egy harmadik, két második és egy első kategóriás emelkedővel, összesen mintegy 4500 méternyi szinttel – a tengerparti rajt kivételével lényegében sík rész nélkül. A Monte Sirino nem kevesebb mint huszonhárom év után kerül vissza az útvonalba, ám az 1402 méteren magasodó csúcs viszonylag messze került a befutótól.

Nápoly 2013 után látja ismét vendégül az Olasz Körverseny mezőnyét, s bár papíron nem tűnik túlságosan nehéznek a nyolcadik szakasz, a mezőny ötször mássza meg a Monte di Procida emelkedőjét, ami éppen elég lehet ahhoz, hogy kiszórja a vérbeli sprintereket.

A kilencedik szakasz közel kétszáz kilométeres penzuma nem kevesebb, mint ötezer méternyi szinttel rémisztget. A három kategorizált emelkedő közül kettő is első besorolást kapott, nevezetesen a Passo Lanciano (12,2 kilométer, 8,4%) és befutóként a Blockhaus (14 km, 8,5%).

A tizedik etap is érdekesen alakulhat. Pescara és Jesi között komoly emelkedő nem, de annál több a klasszikusokra hajazó rövid, de meredek fal nehezítheti meg a karaván előrehaladását.

Diavetítéshez kattints a képre

A második hét folyamán Santarcangelo di Romagna és Reggio Emilia között egy már mondhatni szokásos Girós sprinterszakasz kedvez a kerekeseknek. Legutóbb 2017-ben járt itt a mezőny, akkor Fernando Gaviria bizonyult a leggyorsabbnak.

A tizenkettedik szakasz Parma és Genova között fut többek között a harmadik kategóriás Passo del Rocco és a második kategóriás Monte Becco megmászásával. A közel háromezer méternyi leküzdendő szint éppen elégnek bizonyulhat ahhoz, hogy darabjaira szedje a pelotont.

Ugyancsak a második héten veszi célba a karaván Cuneo városát, ráadásul Sanremóból indulva egy eléggé látványos etap vár a kerekesekre, melynek során ugyan a harmadik kategóriás Colle di Navát is meg kell mászniuk, mindezek ellenére előzetesen ez a nap is a sprintereknek feküdhet.

A tizennegyedik etap újra a jól megszokott olasz körpályás versenyek hangulatát idézi, ráadásul a leküzdendő szint a szakasz mindössze 153 kilométeres hosszához képest is egy alpesi penzumhoz hajaz. Az útvonalban a Superga, a harmadik kategóriás Colle della Maddalena, a második kategóriás Bric del Duca és a kategorizálatlan Roccia Santa Brigida is bekerült Torinó felé.

A tizenötödik etap az Aosta-völgy felé veszi az irányt, a hegyek birodalmában pedig három kőkemény emelkedő, a Pila Les Fleurs, a Verrogne és hegyi befutóként a Cogne várja a mezőnyt. Az utolsó hetven kilométerből, pontosan negyvenhat kilométer a hegymenet, mellyel a Gran Paradiso Nemzeti Park alapításának 100. évfordulóját ünnepelik.

A királyszakasz vélhetően a tizenhatodik etap lehet, még akkor is, ha ez a penzum konkrétan nem hegyi befutóval zárul. Salo és Aprica között 200 kilométer vár a mezőnyre, mintegy 5200 méternyi szinttel. A kihívások sora a Goletto di Cadino meredekével kezdődik, melyet a legendás Passo del Mortirolo követ, a befutót megelőzően pedig jön az Aprica, amely 2015 után került vissza újra a verseny útvonalába.

A karaván ezt követően sem pihenhet meg, a tizenhetedik szakasz síkot nem igazán tartogat, a dimbes-dombos középső rész után az utolsó harminc kilométerre két nehéz hegy marad, a Passo del Vetriolo és a Salita del Menador (8 kilométer, 10%). Befutó Lavaronéban.

Végezetül pedig a harmadik hétre is maradt egy szakasz a dugattyúlábúaknak, a tizennyolcadik etap keretében Borgo Valsugana és Treviso között vezet a penzum, s habár a Muro di Ca' del Poggiót is meg kell mászni - reálisan nézve ez az útvonal inkább a szökevényeknek kedvezhet –, az utolsó ötven kilométer alapján talán ez lehet majd a sprinterek utolsó lehetősége.

A dimbes-dombosnak aposztrofált etapok közül talán a tizenkilencedik lehet a leginkább várt kihívás, a harmadik hét végén ugyanis a castelmontei szentélynél lesz a cél, a hét kilométer hosszú, átlag 7,8%-os, második kategóriás hegyi befutó, akár az összetett végkimeneteléről is dönthet, pláne úgy, hogy a mezőny ezt megelőzően Szlovéniába is átlátogat, ahol az első kategóriás Kolovrat vár rájuk.

Az összetett végkimenetele az utolsó előtti napon dőlhet el, amikor is Belluno és a Passo Fedaia csúcsa között vezet az útvonal. A hegyi befutó előtt még a helyenként 15%-os meredekséggel bíró San Pellegrino, majd a jövő évi Cima Coppi, a 2239 méterig nyúló Passo Pordoi is a kerekesek útjába kerül. Maga a Fedaia tizennégy kilométer hosszú és átlag 7,5%-os, helyenként viszont 18%-os meredekséggel bír.

Az Olasz Körverseny Veronában, egy mindössze tizenhét kilométeres egyéni időfutammal zárul. Ezzel az a helyzet állt elő, hogy a 105. Giro d'Italián 1962 óta a legkevesebb kilométernyi időfutamra kerül sor, hisz Verona mellett mindössze a budapesti 9,2 kilométer kedvez a szám specialistáinak.

Diavetítéshez kattints a képre